Fizika, fiziológia, pszichológia
Az önvédelem tudománya

AZ IJEDŐSEK BÉNÁZÁSA

A SPEAR-ben szereplő „spontán védekezés” a szempillantásnál is gyorsabb gerincreflex: az önkéntelen távolító kézmozdulat (startle flinch). Mindenkiben automatikusan kioldódik, akár valós, akár vélt a veszély, akár képzett, akár képzetlen, akár akarja, akár nem. Ha ugyanis túl hirtelen, váratlanul ér minket egy inger (látvány, hang, érzet), amit az idegrendszer veszélyesnek ítél, akkor – az agyat és kognitív funkcióit megkerülve – működésbe lép a genetikailag belénk kódolt reflex. A flinch tehát természetes jelenség, önvédelmi rendszerünk életmentő része, mint a légzsák az autóbalesetben.

A PROFIK LEBÉNULÁSA

A harc minden formája – háború, párbaj, kocsmai bunyó, verseny – beleegyezéses, ritualizált küzdelem, csak a rajtaütéses támadás (ambush) nem. Ez is váratlan és intenzív inger, amire testünk az agyat kikerülve reagál. Ezért vagyunk ilyenkor képtelenek azokra az összetett és finom mozgásos készségekre, amiket a harcművészetek, küzdősportok, önvédelmi iskolák kognitív módszerrel tanítanak. Ezért nem mozog senki olyan ügyesen, szépen, mint edzésen, bemutatón. Agyunk próbálja feldolgozni, ami történik, de mire hozzáfér az „izommemóriába” (valójában az agyba) sulykolt technikákhoz, másodperceket veszít.

A FLINCH MINT HÍD

A Coach három kérdést tett fel: (1) Mit akar tenni az emberi test vészhelyzetben, bármiféle képzés nélkül? (2) Van ennek védelmi haszna? (3) Ha igen, miért nem építünk rá? – Így kezdte el a flinch kutatását és fegyverré kovácsolását, ami aztán a SPEAR System önálló önvédelmi rendszer alapja lett. A flinch azonban – bár csak a SPEAR épít rá – nem stílusjegy. A váratlan agresszió első, sokkoló másodperceit hídként köti össze bármely más kognitív képzés összetett és finom mozgásos technikáival. Ezért tanulják a SPEAR-t más rendszerek tanulói és oktatói is.


VISELKEDÉS ÉS HELYZET

Tréningünk a reflexeken túl a megérzésre és az ösztönös magatartásra, az előjelek észlelésére, támadó és célpontja természetes, előre kiszámítható viselkedésére épít. Mozdulatokat sosem önmagukban tanítunk (ha ő azt csinálja, te csináld ezt), hanem helyzetekből indulunk ki, hiszen a támadó határozza meg a helyzetet és a helyzet a reakciót. Nincs küzdőállás, mert minden pozíció az, és nem is technikákat tanítunk, hanem eszközöket (a test mint fegyver), célpontokat és taktikát (lehetőségeket, alkalmazkodást).

HOLISZTIKUS SZEMLÉLET

A SPEAR nem harcművészet, nem küzdősport, egyedülálló képzési módszertana miatt nem is tipikus önvédelmi iskola. Öndefiníciója szerint „az emberi mozgás tanulmányozása az erőszak, agresszió és félelem viszonylatában.” Ez tudományos projektnek tűnhet, és a SPEAR valóban az egyetlen olyan önvédelmi rendszer, amely minden szinten és elemében kizárólag fizikára, fiziológiára, pszichológiára, viselkedés- és helyzetelemzésre épül.

BIZONYÍTÉK ALAPON

A SPEAR hatékonyságát hivatásosak ezrei tesztelik, naponta bízzák rá az életüket, mert nem hagyományokra és hiedelmekre épül, hanem tudományra és megfigyelésre. Rengeteg köztéri, biztonsági és test-kamera felvétel elemzése alapján ugyanis ma már tudható, valójában hogyan mozog az ember erőszakos konfliktus esetén, akár képzett, akár képzetlen. Ezért mi edzésen is eleve így mozgunk: harcművész szemmel csúnyán, de célszerűen és hatékonyan.

0
 .