A ragadozó

Ki ragadozó? Konkrétan mit keres? Felismerhető? Normális egyáltalán? Mit tehetünk mi?

Normális emberek egyáltalán?

Tudjuk, hogy a hirtelen felindulás és az alkoholos befolyásoltság alkalmi erőszakhoz vezethet. 

A kirívóan erőszakos bűncselekmények elkövetői és az életvitelszerűen, ebből élő bűnözők esetében azonban mindenkiben felmerül a kérdés: normális egyáltalán, aki ilyesmire képes?

Egy 12 országra és 23.000 elítéltre kiterjedő európai vizsgálat szerint 

  • 90%-uknál megállapítható valamilyen pszichés zavar, 
  • 65%-uknál személyiségzavar, 
  • 45%-uk antiszociális.
Egyesek ilyennek születtek (ún. pszichopaták), mások ilyenné váltak (ún. szociopaták).

Közös bennük, hogy mások ember voltát egyáltalán nem, vagy csak alig érzékelik, ugyanakkor mások szenvedését (zavarát, félelmét, fájdalmát, veszteségét) élvezik. Az áldozat másítása, személytelenítése könnyen megy nekik.

A felnőtté válás fontos elemei kimaradtak: nem képesek a frusztrációt jól kezelni, a vágyaikat késleltetni vagy az indulataikat levezetni, azaz önmagukon uralkodni – legfeljebb a vadászat megtervezése és izgalma kedvéért.

Mivel nemigen képesek másokkal együtt érezni, tettük másokra gyakorolt hatását, következményeit sem képesek előre felmérni, illetve egyszerűen nem érdekli őket. A szociopatáknál a közöny tanult szerep, a pszichopatáknál alap beállítottság.

Miért hívják őket ragadozónak? 

A rablót és az erőszaktevőt azért hívják így, mert a viselkedése vadászra vall. Módszere a követés, becserkészés, rajtaütés, a tervezett, kegyetlen, személytelen céltudatosság.

Így vadászik az ember, és az ember a bolygó csúcsragadozója. Az állatoktól eltérően azonban képes a saját fajtársaira is vadászni. Akár a tulajdonukra vágyik, akár a testükre vagy az életükre, ilyenkor nem tekinti őket a fajtársainak: képes meggyőzni magát arról, hogy a másik nem ugyanolyan ember, mint ő, és képes feljogosítani önmagát arra, hogy bármit megtehet vele. 

Felismerhetők a ragadozók?

Akción kívül nem feltétlenül ismerhetők fel pusztán a külsejük vagy társadalmi státuszuk alapján. (Ld. a hazai körözési toplistát.) Egyesek arca, tekintete, megjelenése eleve figyelmeztetően hat, mások azonban első látásra teljesen normálisnak tűnnek, hiszen környezetüket szinte mind jól manipulálják.

Akcióban – ha rokon, főnök vagy kolléga, tanár vagy diáktárs az illető – érzelmileg különösen nehéz nekik ellenállni. Eleve a bizalmi körön belül vannak, a viselkedésükkel tudatosan akarnak zavarba hozni, és arra is számítanak, hogy először magunkban keressük a hibát.

De akárkiről van szó, akármit is vált ki belőlünk először, csak az számít, amit tesz. Aki ragadozóként viselkedik, azt annak kell nevezni, és akként is kell vele bánni!

Mit keres a ragadozó?

Nem mindenki válik célponttá, az áldozatnak profilja, a zsákmánynak paraméterei vannak.

  • Először is, értékes? Azaz van-e nála valami értékes (pénz, mobil, kocsikulcs stb.), vagy ő maga értékes-e (mint kéjtárgy vagy boxzsák)?
  • Másodszor, figyel a környezetére? Észreveszi egyáltalán, ha megközelítik? Könnyű elterelni a figyelmét? 
  • Harmadszor, ellenállhat? Ránézésre – neme, kora, testalkata, viselkedése alapján – könnyen megfélemlíthető, könnyű zsákmány vagy kemény célpont?
A ragadozó „becserkészés” közben is – amikor még csak közelít, vagy már bájolog, óvatosan tesztelget, illetve nyomul, győzköd, fenyeget – folyamatosan azt figyeli, hogy megéri-e a rizikó a hasznot.

Mit tehetünk mi ez ellen?

Lakókörnyéktől, útvonaltól vagy élethelyzettől függően bölcs döntés lehet, ha nem akarjuk magunkat feltűnően értékesnek mutatni, vagy értékeinket nem hagyjuk más számára könnyen hozzáférhetően elöl. A feltűnő – jómódot, szépséget kiemelő – öltözködés, értéktárgyaink szabadon hagyása egyes helyeken biztonságos, máshol azonban önveszélyes. Legyünk józanok!

Biztonságos környezetben élve, dolgozva, utazva nem az a dolgunk, hogy értéktelennek mutassuk magunkat, vagy ne legyen nálunk értékes dolog, hanem hogy képesek legyünk felismerni a közelgő veszélyt, és hogy minél többe kerüljünk annak, aki zsákmánynak vél minket! A jó önvédelmi képzés mindkét készséget szolgálja.

0
 .