A jogos (ön)védelem

Ha nem tudod, mihez van jogod, nagyobb bajba is kerülhetsz, mint hogy megtámadtak.

Hatályos jogszabályok

A fenyegetés, támadás elleni fizikai védekezés lehetőségeit törvény szabályozza, és a törvény alól a törvény nem ismerete nem mentesít.

A jelenleg hatályos jogszabály a 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (21-23.§) 2013.07.01. óta van érvényben. Vö. az Új Btk és az Országos Kriminológiai Intézet cikkeivel.

A jogos védelem

22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha

  • a) azt személy ellen, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan követik el,
  • b) az a lakásba, éjjel, fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy
  • c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.

(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.

A végszükség

23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.

(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.

(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.

FONTOS!

Ha úgy tanulsz önvédelmet, hogy nem ismered a hazai hatályos jogszabályokat, vagy az oktatóid nem tudnak róluk, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják őket, akkor nagyobb bajba is kerülhetsz, mint hogy megtámadtak, és amiatt kerülsz bajba, amit elvileg azért tanulsz, hogy ne kerülj bajba.

Meghatározások

Először is, a „jogos védelem” fogalma nem csak önmagunk, hanem mások, javak és a közérdek védelmezésére is kiterjed. (Itt és most csak a személyi önvédelem esetét tárgyaljuk.)

  • Mivel a védelem az állam feladata, rendőri jelenlét hiányában az állam a polgárt hatalmazza fel a jogos védelemre.

Másodszor, a szembeszállás joga szerint a jogtalan támadó elől – akár idegen, akár rokon az illető – senki sem köteles kitérni, minden esetben szembe lehet vele szállni. 

  • A támadás kiprovokálását, a kihívás kölcsönös elfogadását követő verekedés (ún. garázdaság) azonban nem jogos védelem, mert minden résztvevő a közrend ellen vét; mindegy, ki kezdte, mindegyik bíró előtt felel.
  • Bár kitérni nem kell, harcolni sem kötelező: fuss, ha tudsz, és harcolj, ha kell!

Harmadszor, „jogtalan támadás” akkor történik, amikor egy vagy több támadó – korától és elmeállapotától függetlenül – „jogtalan”

  • szándékát kifejezte (ti. hogy megöl, megver, kirabol, elrabol, megerőszakol stb.), 
  • van hozzá eszköze (fegyvere, fizikai ereje) 
  • és lehetősége is (térben és időben).

E három elemnek egyszerre kell megvalósulnia. 

  • Ha az illető fenyegetőzik és eszköze is van, de nem tud elérni, vagy fenyegetőzik és el tud érni, de nincs eszköze vagy fizikai ereje, az (még) csak fenyegetés, nem támadás.

A jogtalan „támadás” tettlegesség

  • Nem csupán fenyegetőzés vagy sértegetés. Bár a verbális bántalmazás is bántalmazás, bántó szavakra ököllel felelni nem jogos védelem.

A jogtalan támadás lehet „közvetlenül fenyegető”, azaz reálisan pillanatokon belül várható, vagy „intézett”, azaz már folyamatban van.

  • Közvetlen fenyegetés esetén a védekező részéről a megelőző hárítás jogos védelem. Nem kell megvárni az ütést, a szúrást, hanem meg lehet akadályozni. Ha azonban büntetőeljárásra kerül sor, a védekezőnek bizonyítania kell, hogy közvetlen fenyegetésre reagált.
  • Ha a fenyegetés nem intézett, hanem feltételhez van kötve („Ha még egyszer...!”)  távoli kilátásba van helyezve („Legközelebb...!”), akkor még nem áll fenn a jogos védelem helyzete.

Negyedszer, a jogtalan támadás olyan veszély, amelyet szükséges „elhárítani”, de csak elhárítani szükséges, a feltétlenül szükséges módon. 

  • A támadónak aránytalanul súlyos sérelmet okozni, már menekülő támadót üldözni, hátulról meglőni, megdobni, vagy sérelemért utólag bosszút állni nem jogos védelem.

Szükségesség, arányosság

A „jogtalan támadás” olyan erőszakos magatartás, amely személyek élete, testi épsége vagy javai ellen irányul. A jogos védelem lehet „szándékos” (ezt akartad tenni) vagy „gondatlan” (nem ezt akartad, de így sikerült / véletlen volt). A jogos védelmen való „túllépés” már jogtalan cselekmény.

Az élet elleni támadás (végszükség) akkor áll fenn, ha az alábbi feltételek bármelyike teljesül:

  • ha „éjjel” történik, értsd: amikor a nappalihoz képest korlátozottak a látási viszonyok (Budapesten 23–05, vidéken 22–05 között) és a segítség hívásának a lehetősége (ezért kivétel a megvilágított, zsúfolt szórakozóhely)
  • ha „fegyver” van a támadó(k)nál, pl. lőfegyver, kés, robbanóanyag, de a fegyverutánzat, illetve a látszólag takart, de nem létező fegyver hihető utánzása (pl. pisztoly a zsebben) is fegyveres fenyegetés 
  • ha „csoportos” a támadás: minimum 3 fő, mert hárman teljesen be tudnak keríteni.

nemi erőszak mint a szexuális szabadság elleni jogtalan támadás – a körülményektől függetlenül – élet elleni támadásnak minősül.

  • Az élet elleni támadás elhárítása érdekében a védekező – a szükségesség elvének megfelelően – bármit megtehet, és ha nincs más mód, a támadó életét is kiolthatja. 
  • A támadónak kell ugyanis viselnie jogtalan tette következményeit.

testi épség elleni fenyegetés vagy támadás lehet könnyű vagy súlyos testi sértés.

súlyos testi sértést bármilyen szándékos vagy gondatlan módon lehet hárítani.

  • A támadó életének kioltása azonban csak akkor nem túllépés, ha nem volt szándékos.

A könnyű testi sértést – ide tartozik a személyi szabadság megsértése is (pl. bezárnak) – legfeljebb szándékos súlyos testi sértéssel lehet elhárítani.

  • A támadót egy pofonért megölni vagy megnyomorítani nem jogos védelem.

Az arányosság nem jogi, hanem etikai elv, de megköveteli, hogy lehetőleg ne okozzunk nagyobb sérülést, mint amit el akarunk hárítani. 

  • Ez azonban egyrészt nem feltétlenül lehetséges: nehéz felmérni, hogy a jogtalan támadás meddig fajulhat.
  • Másrészt nem feltétlenül sikerül: ha a védekező ijedtség vagy menthető indulat miatt túllépi az elhárítandó sérelem és az elhárításhoz szükséges erő mértékét, nem büntethető.
  • Ha azonban támadója halálát kívánja, vagy ennek lehetőségébe belenyugszik (hagyja elvérezni, lezuhanni stb.), szándékos emberölésért kell felelnie.

Végül, a javak elleni támadás (pl. rablás, rongálás) szükség esetén jogosan elhárítható akár testi sértéssel is, de nem a támadó életének kioltásával.

0
Az oldal a világ legkönnyebben használható weboldalkészítőjével, a Mozellóval készült.

 .